Az óvodában hívták föl a figyelmemet egy rendezvényre mely a nevelésről és a problémás gyerekek kezeléséről szólna. Az óvónéniknek és tanító néniknek szóló előadásra kicsit félszegen ültem be, de kellemesen kellett csalódnom. Olyan szellemi és szakmai élményben volt részem, ami hatalmas feltöltődést jelentett.
Uzsolyné Pécsi Rita egyetemi tanár, számos könyv szerzője kápráztatta el a népes hallgatóságot a mindennapokból vett példákon keresztül magaszsintű szakmaiságával. A sikeres nevelés kulcsa szerinte az érzelmi nevelés, az érzelmi intelligencia fejlesztése. Bármilyen pedagógiai probléma megoldása az érzelmeken keresztül közelíthető meg. Ha ezerszer elmondunk valamit, nem lesz hatékony ha nincs mögötte érzelmi motívum. Az öröklött adottságok mennyire hatnak a kialakuló személyiségre. Mekkora az IQ szerepe az életünkben, a problémamegoldó képességeinkben. A magas intelligencia érzelmi ürességgel párosulva katasztrofális egyéniséget produkál.
Sós Sándor
„Az érzelmi intelligencia legnagyobb nehézsége, – vagy szerencséje – hogy csak tapasztalattal lehet fejleszteni. “Ha rágondolok, vagy megmondják nekem, hogy mit hogyan kell, az úgy nem megy, úszni csak úszva tanulunk, járni csak járva az érzelmi intelligencia készségeit is csak tapasztalattal lehet fejleszteni, ebben sokat jelenthet a művészet, mert újra átéljük benne az érzelmeket, de ide tartozik a kapcsolattartás, a kíváncsiság, az érdeklődés, a motiváltság, a kitartás, a kötődés is. Kötődni, kapcsolódni, együtt lenni jó, ezt például játékokban lehet tapasztalni, együtt dolgozásban, éneklésben, táncolásban, ezeken a tevékenységeken keresztül az érzelmi intelligencia fejleszthető, de ha belenézünk egy felnövekvő személyiség mindennapjaiba, akkor először ezek maradnak el”
Uzsolyné Pécsi Rita
Fejleszthető-e az érzelmi intelligencia?