A felsőbb éveseknek főleg tanulással (és némi kreatív játékkal), a kilencedikeseknek pedig templomlátogatással telt a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap. Nekik a Jézus Szíve plébániatemplomban tartottunk lelkiségben bővelkedő délelőttöt. Az ünnepség első felében Nagy József esperes úr a Nagyhétről mondott homíliát, kiemelve benne gyülekezetünk figyelemre méltó műalkotásait: az Orlai Petrics Soma által festett, szép állapotban megmaradt stációkat. Ezután egy rövid lírai összeállítással kedveskedtek iskolánk már ismert versmondói: ezúttal a huszadik század három szerzőjétől, Dsida Jenőtől, Görgey Gábortól és Pilinszky Jánostól hallhattunk néhány verset, melyek a nagycsütörtök éjszakájától a húsvéti feltámadásig íveltek. Esperes úr társult a ki nem mondott szervező elvhez, ugyanis Jézus utolsó útját (a templomunk képeit kivetítve) Csanádi Imre versével mutatta be nekünk, melyhez Sallay Gergely gitárművész-tanár és az énekkar nyújtott segítséget.
A lelki nap második felében Franco Zeffirelli A názáreti Jézus című filmjének több mint egyórás részletét néztük meg.
Juhász Gyula Húsvétra című versének utolsó szakaszával kívánunk áldott húsvétot és pihentető tavaszi szünetet!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!
