A májusi írásbeli vizsga után 2017. június 7-én a szóbeli és gyakorlati vizsgával folytatódott a pincér tanulók szakmai tudásának megmérettetése. A vizsgázók izgatottan húzták ki a tételeket. Először szóban bizonyíthatták felkészültségüket magyar és idegen nyelven.
A szóbeli vizsga után gyakorlati vizsgafeladatok megoldására került sor.
Első feladatként meghatározott alkalomhoz kellett étel és italkínálatot összeállítani, menükártyát készíteni számítógép segítségével.
A következő lépésben a megtervezett menühöz, a tételben szereplő alkalomhoz illő terítést kaptak az asztalok. A fehér asztalokon a szorgos kezek ténykedése nyomán hamarosan csillogó tányérok, poharak, evőeszközök kaptak helyet igényesen elrendezve.
Ezt követően a vizsgázóknak adott ételsort kellett felszolgálni.
Előételként Cézár saláta készült a vendégek asztalánál.
A finom saláta után ízletes, gyöngyöző húslevest szolgáltak fel a jelöltek. A vizsgabizottság tagjai szigorúan figyelték a vizsgázók mozdulatait, a vendégekkel folytatott kommunikációjukat.
A főétel felszolgálása során gusztusos sültes tálak érkeztek, amelyeket szintén az asztalnál, a vendég szeme előtt szervíroztak a leendő pincérek. Szervírozás előtt bemutatták és udvariasan kínálták a főételt.
Amíg az „alkalmi vendégek” jóízűen fogyasztották a fogásokat, a vizsgázók már a következő ételhez készítették elő a megfelelő tányérokat, evőeszközöket, miközben lesték az asztaluknál ülők kívánságait. A használt evőeszközök, és tányérok szempillantás alatt kicserélődtek. Az ételekre és italokra vonatkozó kérdésekre udvarias, tájékozottságot tükröző válaszok érkeztek. Csak a hangosabban megcsörrenő evőeszközök, a kézben megbillenő tányérok árulkodtak „némi” izgalomról, vizsgadrukkról.
A desszert felszolgálása, már a vizsga végének közeledtére utalt. A lángoló Gundel palacsinta szervírozása után lassan oldódni látszott a feszültség a vizsgázók arcán. Egy-egy kisebb mosoly is jelezte a megkönnyebbülést.
A vizsga végén a Juhász Imréné a vizsgabizottság elnöke ismertette a vizsgaeredményeket, és átadta a bizonyítványokat. Záró gondolataiban arra biztatta az áhított bizonyítvány szorongató pincéreket, hogy ezt a nagyon szép szakmát tekintsék hivatásnak, törekedjenek szakmai tudásuk elmélyítésére, folyamatos megújítására. Sok-sok gyakorlással fejlesszék önmagukat, hogy azok a hibák, amelyek most a vizsga alkalmával még előfordultak, később ne legyenek jelen a munkájukban.
Kedves fiatalok!
Abban, hogy sikerrel vettétek az akadályokat, nagy szerepe volt oktatóitoknak, felkészítő tanáraitoknak, akiknek ezúton is köszönjük, hogy segítettek benneteket a szakemberré válás rögös útján. Külön köszönetet illeti a Nagy Ház Pince Borozót, a Bagoly Vendéglőt, a Dübögő Éttermet, akik gyakorlati helyet biztosítottak a számotokra, és vállalták a vizsgára történő felkészítéseteket.
Kapcsolódva az elnök asszony szavaihoz, az iskola vezetése nevében azt kívánjuk, hogy munkátok során olyan szintre jussatok, ahol a távozó vendég csak egyetlen dolgot tud mondani:
„Nagyon szépen köszönöm! Ilyen kiszolgálásban még nem volt részem! Legközelebb is ide jövök!”
Munkátokhoz, az életben való boldogulásotokhoz sok sikert kívánunk!
Viszontlátásra!